Kolorádó Kid

Posted on Posted in Kép-Szöveg-Kotta

Eörsi István írását felhasználva, egy egykori börtönlakó feljegyzéseivel egészítették ki a sztorit, amely hihetetlenül egyedi stílusban adja vissza a kor szlengjét.

Talán nem járok messze az igazságtól, ha úgy vélem, hogy pont ezért sok nézőnek nem is fog tetszeni a film. Bizonyos értelemben szakít az ’56-os megemlékezések hagyományával, már ha egyáltalán van ilyen. Azért a színes történelmi kalandfilm hivatalos meghatározással kicsit vitatkoznék, szerintem félrevezető egy cseppet, hiszen a kalandfilm másként rögzült a mozinézőkben. Ha szó szerint értelmezzük, akkor mindenképpen megállja a helyét, kaland is, film is. De legfőképpen az árulásról szól.

Kreuzer Béla (Nagy Zsolt) rakodómunkás 1959-ben fondorlatos módon nagy nyereményt szakít a lovin. Utána az éjszakai mulatozás alatt egy szórakozóhely mosdójában élettársa (Sárosdy Lilla) néhány információt ad egy titkos rendőrnek. Hajnalban már be is viszik. Az ’56-os Corvin közi ügyekről akarnak hallani, de Kreuzer okosabb, mint sok tanult ellenfele, nem vall, nem szólja el magát. A kádári gépezet azonban megindult. Barátját is vallomásra bírják ellene, cellatársa is besúgóvá válik, szerelme már korábban elárulja.

A film elővarázsolja az ötvenes évek hangulatát, van benne Bambi, szalmaszál, sárga villamos…

A nehéz témaválasztás ellenére a mozi elő tudta hozni a felhőtlen fiatalságot, végig ott bujkált még a nehezebb jelenetek alatt is. Az a könnyed, kicsit felelőtlen fiatalság.

A két főszereplő mellett Gáspár Tibor és Fullajtár Andrea is jól hozzák a Kádár-korszak két alapvető figuráját. Gáspár a családjára gondoló megalkuvó, aki  beköpi cellatársát. Fullajtár Andrea a képzett szakember, aki meggyőződésből szolgálja a hatalmat. Tudja, mit csinál, tudja, mit akar.

Talán érdemes lett volna a külföldiújságíró-szálat kicsit jobban kidolgozni, kicsit jobban „szájba rágni”, miért is volt itt, mi is lett vele a forradalom után. Súlytalan karakter lett belőle, s ha ez tudatos rendezői koncepció is, valamilyen magyarázatot kaphattunk volna: miért.

Két jelenet zavaró volt a filmben, az egyik, amikor ’56-ban  az angol újságíró autójával szépen áthajt a határon, lövöldöző oroszok és egy szál határőr mellett. Kicsit nevetséges, ahogy az autó a sorompót úgy töri el, mint egy nádszálat. Nem hiszem, hogy  anno ennyire őrizték a határt. A másik a már említett angol újságíró utolsó jelenete. A londoni tévében ’56-os megemlékezésre hívják, bevillan felesége arca, aki egykor Kreuzer szerelme volt. Ez egy pillanat, aztán punk fiatalok rohanják a filmstúdiót, és ellehetetlenítik az adást. Láthatóan mindenkinek megvan az ellenzéke, de ez a jelenet inkább zavaró volt, mint kifejező. Valahogy nem illeszkedik a történetbe.

Számomra a film csúcspontja az, amikor a tizenöt évet börtönben ült Kreuzer elmegy egykori besúgójához. Hát (nemcsak) ezért a jelenetért érdemes a filmet megnézni. Gyakorlatilag a börtönből szabadult elítélt emberként lép elénk, az alkoholista, „szabadon” élő besúgó csupán  roncsként vergődik. Telitalálat. Minden benne van a jelenetben.

A film kis költségvetésből (320 millió Ft-ból) készült, mindössze 32 napig forgatták. Az alkotók több évig küzdöttek, hogy összehozzák a forgatást, hiszen már 2006 nyarán felvették a nyári jeleneteket.

Az alkotás nagyon fontos történelmi eseményt dolgoz fel, s örömteli, hogy eddig nem látott módon.

Vágvölgyi B. András filmje a társadalomkritika mellett megmutatja nekünk ötvenhatot úgy, ahogy még nem láthattuk.

0 thoughts on “Kolorádó Kid

  1. Sárosdí Lilla és Nagy Zsolt is “hozza a figurát”. Minden erőlködés nélkül játszák a szerepüket…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük