A szóját népszerűsítő kampányok mind olyan kutatásokról szólnak, amelyek szerint a szója rákmegelőző hatású, és növényi ösztrogén mivolta miatt megoldja a menopauzás gondokat. Ráadásul a benne levő B11-vitamin védi az érfalakat és megelőzi az infarktust, mi több, a magzatot is megóvhatja a fejlődési rendellenességektől.
Ugyancsak hallható, hogy az állati fehérje fogyasztása nem mindig egészséges, a szója azonban tartalmazza az összes létfontosságú aminosavat. Táplálkozástudományi site-okon azonban egyre több ellenvélemény is megjelenik.
A génmódosítás annyit tesz, hogy egy növényt új tulajdonságokkal ruháznak fel, azaz beleszólnak a természet dolgába. A szója esetében ott van például a skorpióval való keresztezés: a skorpió sivatagi alkalmazkodásáért felelős génjével oltották be, így kaptak egy szárazságtűrő, igénytelen, jól termeszthető növényfajtát. De a legmeghökkentőbb mégis csak a Monsanto nevű gyógyszer- és vegyipari cég (mellesleg az aszpartam gyártója) találmánya: a „Roundup-Ready szója”. Olyan szójababot fejlesztettek ki, amely különösen ellenálló a Roundup nevű növényvédő szerrel szemben, ami mindent kiirt, csak a szóját nem. Ezzel jól eladták a növényvédő szerüket is, amely hihetetlen környezeti károsodásokat okoz azokon a hatalmas sivatagos területeken, ahol a szóját termesztik, ráadásul olyan szóját hoznak így létre, ami 74 százalékban eltér a normális szójafehérjétől. Az ilyen génmódosított növények teljesen idegenek az emberi szervezet számára.
Minél több információt tudunk meg a szójáról, annál nehezebb eldönteni, hogy egészséges-e vagy sem.
Gazdag ásványi anyagokban (vas, foszfor, kalcium, kálium, magnézium) és (E-, B1-, B2-, B3-) vitaminokban. Nincs benne koleszterin, sőt, a szójaolaj jelentős része a koleszterinszint-csökkentő linol- és linolénsav. Nagy mennyiségben tartalmaz lecitint, amely az agy és a máj működéséhez szükséges.
A szója az egyetlen növényi fehérje, amely az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen aminosavakat (fehérje-alkotórészeket) tartalmazza, ezért jól használható a húsmentes táplálkozásban (vegetáriánusok).
A szójában számos olyan anyag található, amelyeknek ösztrogénszerű hatása van. Ezek csökkenhetik az ösztrogénfüggő emlődaganat kialakulásának esélyét. A változó korú nőknél úgy találták, hogy a szója rendszeres fogyasztása alkalmas bizonyos tünetek, például a hőhullámok enyhítésére, férfiak esetén pedig a prosztatarák kockázatának csökkentésére.
Kevesen tudják, hogy számos jó tulajdonsága ellenére a szója nyersen mérgező: toxikus anyagokat (pl. emésztést gátló enzimet) is tartalmaz, amelyet hőkezeléssel és erjesztéssel próbálnak csökkenteni vagy megszüntetni. Megtalálható benne a haemagglutinin nevű toxin, ami a vörös vérsejteket összetapasztja, ezáltal bizonyos vérrögkeltő hatása lehet. Ezenkívül tartalmaz még goitrogeneket, ami gátolja a pajzsmirigyet.
Ugyancsak a szója tartalmazza a legnagyobb mennyiségű phytic-savat, mely az alapvető
ásványi anyagok, például a kalcium, a magnézium,
a mangán,
a réz,a
vas
és legfőképpen a cink felvételét lassítja. Az állítás, hogy a szója jó a csontritkulás ellen,
teljesen érthetetlen, hiszen meggátolja a kalcium felvételét és D-vitamin-hiányt kelt.
Nos,
nagyjából azt kell figyelembe vennünk, hogy a szója jótékony hatásairól főleg
Ázsiából kaphattunk tapasztalati híreket, ahol erjesztett változatban
fogyasztják. A génmódosított szójára pedig jobb lesz odafigyelni!
Petre Gyöngyi