Miután megtudtam, hogy Topek újra Budapesten van, természetesen megbeszéltünk egy találkozót, és bizony, alig ismertem meg, hiszen rengeteget változott. Timi – ez a becsületes neve, s hogy miként lett Topek, már talán ő sem tudja, merthogy az ismeretségünk alapjául szolgáló középsulis éveket igazi, megszállott hippiként rendre nem ezen a világon töltötte – egyszerűen „kizöldült”.

Ahogy 10-15 éve a hippilét kötötte le minden erejét, úgy most a környezettudatos életmód. A szétszórt, hebehurgya, a gyertyát két végén égető lányka helyette egy alapos, minden részletre odafigyelő, húszas évei végén járó nő ült velem szemben. Lelkendezve mesélte, hogy Svájcban mennyire odafigyelnek a környezetükre az emberek – miközben kibontottunk egy-egy doboz sört.

Megtudtam, hogy olyan irodaházban dolgozott Zürichben, ahol nem volt fűtés, mégis kényelmes hőmérséklet volt az épületben – a számítógépek és a házban dolgozók gondoskodtak számomra nem egészen érthető módon a melegről.

Az én régi barátom ezt a szemléletet, persze, nem akarja feladni, ami érthető is, ám alaposan megszenved vele Budapest belvárosában. Hazaköltözése után lakásában az összes csöpögő vízcsapot lecserélte, ahogy az izzókat is energiatakarékosakra váltotta – magyarázta büszkén.

Hiába gyűjti szelektíven a hulladékot, nem igazán talál megfelelő gyűjtőket a közelben, vagy ha igen, akkor is azt látja, hogy az emberek válogatás nélkül borogatják a szemetet a színes konténerekbe.

Ottjártamkor például tobzódtak a konyhában az összenyomott, kifacsart fémdobozok, mivel a közeli konténerek közül a papír és a fém befogadására szolgáló tárolóedényeknek hetek óta nyoma veszett.

Búcsúzáskor felajánlottam, hogy hazafelé kidobom a dobozokat, mivel az én utcámban még megvan a szürke kuka.

Tévedtem, így aztán a diszkrét fekete szemeteszsákba már én gyűjtögetem az üres, szétnyomott dobozokat. Egyszer talán majd hazatalál a mi utcánk szemetese is, habár lehet, hogy éppen Svájcig menekült…

H. Á.

3 hozzászólás

1. idézem 2010.08.17. 07:36
   • Luna
   Néhány éve a svájci Flimsben egy apartman-házban nyaraltunk, s nagyon elképedtünk, amikor a helyiek felhívták a figyelmünket, h működik a "szemétrendőrség", és súlyosan büntet, ha nem megfelelően szelektálod a hulladékot. Minden áldott nap ellenőriztek, és persze hogy rend volt!
2. idézem 2010.08.29. 20:37
   • vica
   Miskolcon, az Avas-lakótelepen pedig már a régóta ott élők sem akarják már fizetni a közös költségeket, mert a környező borsodi kisfalvakból oda beköltöztetett "nagycsaládok" nemhogy a szelektív hulladékgyűjtőket nem használják, de semmilyen közös költséget nem fizetnek a hírek szerint. Sőt a helyi beszámolók szerint a közbiztonság is jelentősen romlott. De nem kell észak-kelet Magyarországig menni. Budapesten a szelektív hulladékgyűjtő szigetekre a nem "nagycsaládos" "polgári" lakosság is lelkesen hordja oda a háztartásában felgyülemlő mindenféle szemetet, hogy odaöntse a színes konténerek tövébe. Lehet, hogy az EU korábbi tagjai egy kicsit elsietetten fogadták be a nyugat-ázsiai (egyes véleményalkotók megfogalmazása szerint: kelet-közép-európai) országokat a soraikba?
   Bár az is elgondolkodtató, hogy Luna hozzászólása szerint Svájcban is hatósági erőszakra van szükség a szelektív hulladékgyűjtési előírások betartására.
3. idézem 2010.10.27. 12:32
   • zu
   Holnapután lesz a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítésére kiírt karikatúra pályázat leadási határideje. Nem késtem, elküldtem a magamét is, ennek ellenére nem gondolom, hogy könnyen átalakítható lenne ez ügyben a gondolkodásunk. Persze fontos az érzelmi, tudati ráhatás is, azt azonban nem hiszem, hogy "gazdasági szabályozás" vagyis a támogatás és a büntetés jól kidolgozott rendszere nélkül sikerre vihető.
   Nem nevezném tehát "hatósági erőszaknak" a svájci rendszert, - úgy tudom, elég régi hagyományai vannak ott a demokráciának, - inkább közösen kialakított, szigorú játékszabálynak.
   Egyébként - a példa analóg - kaptam pár éve felszólítást az önkormányzattól, hogy a (pestkörnyéki, kisvárosi) családi házam előtt nincs levágva a fű, és ha nem tartom rendben a rám eső területet, önkormányzati határozatra hivatkozással büntetést is kiróhatnak rám. Igazuk volt, szégyelltem is magam, és a büntetés sem hiányzik. Azóta olyan rendesen nyírom...