Jelentős szakmai sikerek, fejlődés és napi fenntartási gondok. Több kettősség is jellemzi a skanzent, a szabadtéri néprajzi múzeumot.
Június 25-én újabb tájegységet adnak át Szentendrén, a skanzen területén. Az Észak-Magyarország régiót bemutató kiállítás 2,2
milliárd forintos – részben EU-s – fejlesztés révén valósul meg, miközben a
folyamatosan gyarapodó intézmény anyagi gondokkal küzd.
A számos díjjal (Jankó János díj, Pro Urbe – Szentendre, Móra Ferenc-díj, Belga Királyi Koronarend tisztikeresztje, Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje) kitüntetett Cseri Miklós főigazgató magazinunknak elmondta: a működtetéshez szükséges állami támogatás az idén 346 millió forint, ami 20 millió forinttal kevesebb, mint tavaly volt. Az országos intézményt 1996 óta vezető Cseri Miklós kiemelte: a fenntartásra szánt összeg azért alacsony, mert amíg a kilencvenes évek közepén még csak 120 épülete volt a skanzennek, addig mostanra az épületállomány 320-ra gyarapodott. Jelentősen fejlődött az infrastruktúra is: egyebek mellett kiépült a raktár, a látványtár, a konferencia-központ, a vasút. Felemásnak értékeli a főigazgató azt a helyzetet is, hogy amíg a fejlesztésre jelentős állami pénzeket lehet elnyerni, addig a működési költségeket elviszi a munkabér, továbbá a társadalombiztosítási járulékok.
A szabadtéri néprajzi múzeum folyamatosan fejlődött. Bár
1993-ig csak három tájegység épült meg, az 1996-tól kezdődött Cseri-korszakban
már négy tájegység létesült. A fenntartásra szánt keret viszont sem arányaiban,
sem nominálisan nem nőtt. Az intézményt fenntartó kulturális tárca a kötelező
saját bevétel megemelésével kívánja kompenzálni az anyagi gondokat. Cseri
Miklós tisztában van azzal, hogy egy múzeum legfeljebb 40 százalékban tudja
megtermelni az éves költségvetéséhez szükséges összeget. A folyamatosan
emelkedő látogatói szám, amely most 214 ezernél jár, nem teszi lehetővé a
gondtalan működést, de egymillió látogató esetén is legfeljebb a fenntartás 50
százalékát tudná biztosítani a múzeum. A főigazgató tudja, miről beszél. Kevés
ember látott nála több szabadtéri múzeumot; 100 körül van az általa felkeresett
hasonló intézmények száma. Ebben segítette az, hogy – első és egyetlen
kelet-európaiként – 2001–2007 között ő volt az európai szabadtéri múzeumok
nemzetközi szervezetének az alelnöke, majd elnöke. Állítja: a szentendrei
skanzen a világ öt-hat legelismertebb szabadtéri múzeuma között van.
Nagy Ákos