Mondta ezt Kovács Kati nagyszerű kajakosunk, aki az ezüstös négyes után egyesben „csak” negyedik lett, de Janiccsal a háta mögött kettesben aranyat evezett. A magyar delegáció olimpiai szereplésére is igaz ez az egyszerű mondás, hiszen az utolsó három nap gyűjtöttük be mindhárom aranyérmünket. Az értékelést hagyjuk nagyszerű szakvezetőinkre és a politikusokra, ez most legyen az öröm helye.
Annyi azért megjegyeznék, hogy talán nagyon jellemző a magyar sport állapotára, hogy a sikertelen sportágak szakvezetői lapítottak, panaszkodtak, kipakoltak és vádaskodtak, míg a sikeresen szereplő kajak/kenu válogatott szövetségi kapitánya, Angyal Zoltán bejelentette lemondását. Hiába, ez így dukál – a sikeres megy, a sikertelen marad, mert neki semmi köze a kudarchoz...
Szóval, gyönyörű volt az utolsó három nap. Ha
péntek, akkor Vajda Attila, ha szombat, akkor Kovács–Janics, ha vasárnap, akkor
vízilabda, a kedd, az Belgium. A szervezők csodálatos módon szinte egy időpontra tették a férfi kosár- és
pólódöntőket, pedig mindkettőben érdekelt volt az USA nemzeti válogatottja. A
meccs, mármint a póló kicsit döcögősen indult, a kanadai és montenegrói játékvezetők, mondjuk
úgy, hogy nem segítették fiainkat. Szerencsére mi ehhez szokva vagyunk (bocs!),
és keményen álltuk a megpróbáltatásokat. És minden jó, ha a vége jó alapon
négy góllal jobbak voltunk ezen az estén amerikai ellenfeleinknél.
Míg az USA team kosárlabdában Koby
Briant vezetésével biztos győzelmet aratott a számos NBA-kosarast
is felvonultató spanyol válogatott ellen, a pólósok érme csak ezüstösen csillogott.
A magyar vízilabdások az ország 160. érmét szerezték és sporttörténelmet is írtak azzal, hogy olimpián háromszor egymás után állhattak fel a dobogó legfelső fokára. Szép volt, fiúk, és köszönjük, hogy nem kellett az utolsó pillanatig izgulni a győzelemért, mert már percekkel a befejezés előtt hátradőlhettünk, és élvezhettük a játék szépségét!
Felemásan, sőt, gyengén szerepeltek Pekingben a magyar sportolók. Többek szerint itt a helyünk, elhiszem, de előtte miért beszéltek sokan kirobbanó formáról,
meg érmekről?
Az aranyosok mellett még három ember belevéste nevét a magyar sport nagykönyvébe: Cseh László, aki nem adta fel, és ott lihegett Phelps nyakában. No és persze, a Kozman–Kis kenukettős, akik egy hónap közös munka után harmadikként értek a célba.
Az éremtáblázaton a 21. helyen végeztünk. Ilyen még nem nagyon fordult elő! Most ez van és értékeljük a sikereket, az apróbbakat is!
|
|
Ország |
Arany |
Ezüst |
Bronz |
|
1. |
Kína |
51 |
21 |
28 |
|
2. |
Egyesült Államok |
36 |
38 |
36 |
|
3. |
Oroszország |
23 |
21 |
28 |
|
4. |
Nagy-Britannia |
19 |
13 |
15 |
|
5. |
Németország |
16 |
10 |
15 |
|
6. |
Ausztrália |
14 |
15 |
17 |
|
7. |
Koreai Köztársaság |
13 |
10 |
8 |
|
8. |
Japán |
9 |
6 |
10 |
|
9. |
Olaszország |
8 |
10 |
10 |
|
10. |
Franciaország |
7 |
16 |
17 |
|
21. |
Magyarország |
3 |
5 |
2 |
Különösebb nagy botrányok nélkül zárult a
pekingi olimpia. Érdekes módon csak kisebb, a sportban nem túl erős országok sportolói
akadtak fenn a doppingpróbán. Tiszta lett a sport?
A szerb pólósok a bronzmeccs előtt egymás között verekedtek úgy, hogy egyikük lába el is tört. Ennek ellenére legyőzték Montenegrót. A kínai sportolók brillíroztak, főleg a pontozásos sportágakban születtek nagy meglepetések! Pazar záróünneppel búcsúzott Peking, és jelképesen átadta Londonnak a stafétát. Természetesen ott volt Beckham, aki felvállalta a 2012-es játékok népszerűsítését.
Négy évet várnunk kell, reméljük, megéri!
(Szy)