(M)ilyenek a finnek?
Szégyen-gyalázat, de nem is emlékszem, mikor jártam utoljára a Néprajzi Múzeumban. Pedig a magyar nép hagyományos kultúrájáról szóló állandó kiállítás nagyon szép, teljes körű bemutatást nyújt a magyar és a kisebbségi népviseletekről, lakáskultúráról, mesterségekről, ünnepi szokásokról. Amiért viszont most ellátogattam a valóban meseszép épületbe, az a Finnország iránti, régi keletű érdeklődésemből fakad.
Nokia, Kalevala, szauna, Alvar Aaalto, Finlandia, Raikkönen, lappföldi Mikulás – csak néhány „brand”, ami Finnországot a világ egyik legérdekesebb kultúrájú országává teszi. Ráadásul még nyelvrokonaink is.
A (M)ilyenek a finnek? (angolul „Miként látjuk a finneket?” fordításban hirdetik) című időszaki kiállítás másfél évig látogatható a Néprajzi Múzeumban, s igazán reprezentatív képet nyújt mindarról, ami Finnországba csalogathatja a turistákat. Ami igazán különlegessé tette számomra a kiállítást, az a tematikus megközelítés, amelynek során szinte teljesen háttérbe szorul a történeti fejlődés időrendi bemutatása.
Már a bejáratnál a finn
külügyminisztérium mai országimázs-termékei fogadják a gyanútlan látogatót, aki
esetleg az első finn ősemberleleteket várta. Medvék, tavak, természeti kincsek
a plakátokon, illetve finnség-tudatot népszerűsítő pólók vezetnek be a régi
halászati eszközök termébe – de valójában itt is és a többi tematikus részben
is vegyesen van minden, ami Finnországra utal. A „havas” résznél ezeréves
hótalpak mellett finn hokisok mezei, modern sílécek láthatók, a szerszámoknál
őskori szekercék egy vitrinben vannak harmincas évekbeli svédacél fejű
fejszékkel, a Nokia telefonok pedig gumicsizmákkal vegyülnek.
A kiállításon elvileg egy használható szauna-rész is van, de itt le kellene venni a cipőt, amire nemigen vállalkoznak a turisták, mert a lábbelit tiltó táblán kívül semmi nem utal arra, mi fog történni, ha belépnek a helyiségbe. Egy kis hazai amatőrizmus…, de tényleg csak ennyi. Egyébként nagyon gazdag és nagyon profi a kiállítás, vannak videoanyagok, van szándékos giccsbemutató, vannak jópofa szövegek a falon.
Az egyik szöveg azt próbálja érzékeltetni, hogy a finnek elég jól bírják a hideget. Amikor a franciák már nem tudják erősebbre venni a fűtést, a finnek évadzáró grillpartijukat tartják a kertben. Talán túlzás, de a szöveg szerint a finnek akkor kezdenek el vacogni, amikor a molekulák már mindenütt darabjaikra hullottak, s ha ennél is hidegebb van, megnyerik az Eurovíziós Dalfesztivált (ki, csak nem az Apocalyptica?).
A lényeg, hogy itt az ember kedvet kap Finnországhoz, ha nem is a téli időszakra. Bár a lappföldi Mikulást is érdemes lehet meglátogatni, hátha van néhány Nokia a puttonyában…
Benedetti Gábor
