És a magyarok évről évre csalódnak. Magyar állampolgárságú tudós utoljára 1943-ban kapott Nobel-díjat – Hevesy Györgyről van szó, aki ekkor svéd állampolgársággal is rendelkezett. Persze ne feledkezzünk meg Kertész Imre 2002-es Nobel-díjáról, ám az elsősorban a magyar irodalom ünnepe volt. Hét esztendővel ezelőtt „csak” részörömünk lehetett, mert ugyan a Karcagon született Herskó Ferenc 1950-ig Magyarországon élt, ám Avram Hershkóként, izraeli állampolgárként kapott kémiai Nobel-díjat. Ugyancsak a kémiai Nobel-díj hozott részsikert 1994-ben, amikor a kémiai szintézisért kapta ezt az elismerést a Budapesten született és tanult, amerikai állampolgárságú Oláh György.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a tudományban meghatározó szerepet játszunk, de ne felejtsük el: a megtisztelő cím odaítélésekor csupán három Nobel-díjasunk volt magyar állampolgár: Kertész Imre, Szent-Györgyi Albert és Hevesy György.

Idén sem termett számunkra babér. Jóllehet az egyik fizikai Nobel-díjas munkájában jelentős szerepet játszott Budavári Tamás – a magyar fizikus számításai is megerősítették azt a megfigyelést, hogy az Univerzum gyorsulva tágul –, de a díjat nem ő kapta. Ezen a területen esélyesként emlegetik az ultrarövid lézerimpulzusok és az anyag kölcsönhatásának világszerte elismert szaktekintélyét, Krausz Ferencet – aki magyar állampolgárként jelenleg Németországban dolgozik. Az orvosi Nobel-díjhoz a magyarok közül az agykutatók járnak a legközelebb, közülük is az Agy-díjas Buzsáki György, Freund Tamás és Somogyi Péter. Hármuk közül csak Freund Tamás dolgozik itthon. Az egyik legtöbbre hivatott magyar kémikus, a belsőleg rendezetlen fehérjéket kutató Tompa Péter, szintén külföldön kutat.

Ebből persze nem következik az, hogy világraszóló eredményt csak külföldön lehet elérni és itthon csupán a második vonal dolgozik. Ám ha nem változik az oktatás és a tudományfinanszírozás rendszere, a még kitartó legjobbak is követik a már külföldön dolgozókat. És lassan elfogy az a korosztály, amelynek tagjai valóban színvonalas, egymásra épülő alap-, közép- és felsőfokú oktatásban részesültek.

A nagyrészt a tömegképzésre koncentráló, az elitképzést alig ösztönző oktatási rendszertől ugyanis nem sok világhírű díjazott várható.

Szegedi Imre

www.innoteka.hu