Mára világossá vált, hogy ehhez elegendők a segítőkészen lapuló hivatali szervek és a sokszor megalkuvó médiumok is, aztán az önálló életre kelt miazmákkal elintézzük mindezt terrorizmus nélkül.

Van azonban egy határ, amikor a józanság megköveteli a nyílt színi harcot, a rendelkezésre álló fegyverrel – esetünkben a nyilvánossággal. A sokszor csak blogokon, magánfórumokon terjedő jelentések, hírekké fogalmazott laboratóriumi anyagok sok emberhez eljutnak, de nem mindenkihez. Hogy miért nem? A fogyasztók még mindig csak egymásra számíthatnak, mert sajtószabadság ide, tájékoztatási kötelezettség oda, bárki pikk-pakk beperelhető a „jó hírnév megsértésére” való hivatkozással.

„Az a jogi személy, akiről azt állítják, hogy terméke vagy szolgáltatása nem jó minőségű – figyelembe véve az állítások súlyát is – széles körű jogvédelemben részesülhet. A jogsértés bekövetkezhet szándékosságból vagy gondatlanságból. A polgári törvénykönyv szerint a jó hírnév megsértése akkor valósul meg, amikor valaki egy jogi személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. A hírnévrontás nyíltan, célozgatás formájában, vagy akár elhallgatás útján is megvalósulhat. A jó hírnév megsértése – eltérő rendelkezés hiányában – felróhatóságtól, jó- vagy rosszhiszeműségtől függetlenül megállapítható. Valótlan tény híresztelésekor az elkövető mástól szerzett információt ad tovább. A híresztelő ilyenkor nem védekezhet azzal, hogy a mástól szerzett információt változatlanul vagy jóhiszeműen adta tovább. Mindenkinek meg kell győződnie ugyanis arról, hogy az általa továbbított tények, adatok valósak, ellenkező esetben jóhiszeműsége ellenére is jogsértő lehet… A jogsértő általában arra hivatkozik, hogy „csak” elmondta a saját véleményét. Ha azonban a közlés nem egyedi véleményt, illetve valótlan tényt, körülményt vagy adatot tartalmaz, akkor a hírnévsértés megállapítható. A kifejezetten hamis állítások tilosak, de a valóságnak megfelelő információk is csak úgy közölhetők, hogy azok ne legyenek félreértésre alkalmasak, illetve – különösen a szövegkörnyezetet, de egyéb körülményeket is tekintve – ne tűnjenek fel hamis színben. Fontos, hogy a jogsértésnek csak alkalmasnak kell lennie az érintett személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására, nincs szükség arra, hogy a hátrányos eredmény (a személy negatív megítélése) be is következzék.” Ez az ügyek körüli csendet biztosító törvényi háttér, röviden.

És a ránk, a sajtóra vonatkozó rész: „Sajtó-helyreigazítás: a személyiségi jogok „általános” megsértésénél súlyosabban ítéli meg a polgári törvénykönyv azt az esetet, ha a jó hírnév sérelme a sajtó nyilvánossága révén valósul meg. Ha valakiről napilap, folyóirat, rádió, televízió vagy filmhíradó közöl vagy híresztel valótlan tényt, illetőleg tüntet fel valós tényeket hamis színben, még akkor is felléphet a jogsértővel szemben, ha ezek az állítások őt nem sértik… Fontos leszögezni, hogy a véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat, valamint a társadalmi, politikai, tudományos és művészeti vita önmagában nem lehet sajtó-helyreigazítás alapja.” Ezennel kijelentem, hogy ez a cikk a mi véleményünket tükrözi, egyben tudományos alapokra épülő társadalmi vitát kíván indítani.

Az interneten villámgyorsan terjedő lánclevelek között szép számmal akadnak kamu hírek is. De amikor egy szakértő, kutatásvezető,  vagy élelmiszer-ipari ellenőr ír levelet hasonló ügyben, azt nem érdemes figyelmen kívül hagyni.

Nagy port kavart a nem is olyan régen kivégzésekkel végződött kínai tejporfertőzés, mégis hasonló gyorsasággal el is feledkeztünk róla. Vagy vegyük a német idősek körében halállal végződő listeriás sajtos fertőzést. Idén februárban azt olvashattuk, hogy Magyarországra nem szállítottak abból a sajtból, ami kiváltotta mindezt.

Most éppen csak egy saját terméket is értékesítő láncról  (REÁL) derült ki, hogy halálos adag listeriafertőzéssel tették a polcokra párizsi- és szeleteltsonka-csomagjaikat. (Ez ugyanazt a kórokozót hordozza, mint a német sajt.) Először is nézzenek be a hűtőbe, dobják ki, ha találnak ilyet, aztán olvassanak tovább.

Az általa okozott tünetek akár hetven napig is lappanghatnak, aztán akár agyhártyagyulladás formájában is előjöhetnek.

Az igazsághoz nagyban hozzátartozik, hogy bár a gyártó (Pick) önként jelentette és záratta be a gyárat a fertőzés megszüntetésének érdekében, valamint a fertőzött termékek megsemmisítésének idejére, a fogyasztók – legalábbis én – csupán olyan körlevelekből kaptam információt, amiket általában ki is dobok azonnal. Most is így tettem első lépésként, de aztán megkaptam azt a bizonyos szakértői magánlevelet is – azt hiszem, ezen már érdemes elgondolkodni.

Felmerül a kérdés, hogy ha már mindent beismertek, mi a fenének rágódni ezen? Hát mert ez az eset kb. három hete történt, és én fel sem figyeltem rá. Valószínűleg szerencséjük volt, a parlamenti választások mindenkinek elvették a józan eszét... Viszont az, hogy az elfogadott dózis mintegy 220-szorosa volt mérhető egy adag felvágottban, és egyértelműen halálos adag is lehet a legyengült emberi szervezet számára, nem nagyon hangzott el. Ezért. Hogy többször ne sikkadjanak el, vagy egyáltalán napvilágra kerülhessenek a szakértői tények. A fogyasztók, a mi védelmünkben.

Vitaindítónak, figyelemfelkeltőnek egyelőre ennyi. A következőkben  foglalkozunk a kínai gyártmányú élelmiszerekkel, a „mikor milyen mérget eszünk?” kérdéskör boncolgatásával, az élelmiszer-ipari kódok jelentésével, és reményeink szerint elkapunk néhány szakértőt, reális kép alkotása céljából.

Figyeljenek, és szánjanak időt a polcok előtt a válogatásra. Ma már nemcsak egy kis hasmenés lehet a rosszul választott felvágott következménye…

bsze

7 hozzászólás

1. idézem 2010.04.19. 07:15
   • gy
   Ha belegondolunk, akkor ez néhány éve utópisztikus gondolatnak tűnhetett, meghalni egy sajtkészítménytől, ami kereskedelmi forgalomban kapható....Most meg, már tényleg nem tudjuk mit ehetünk meg. Érdekes, hogy H1N1-ről világ viszonylatban kaptuk az infót, világjárványt valószínűsítettek, mindenki a vakcináról beszélt, igen, nem, erről, meg a hasonló 'ételmérgezésekről' meg nagy csend van. Persze úgy néz ki, más érdekek mozognak...
2. idézem 2010.04.19. 11:54
   • Odett
   Azt szeretném megtudni, hogy más Pick által készített párizsiban, vagy sonkában nincs benne a fertőzés? Más gépsoron készítik azokat a párizsikat, és sonkákat, amelyeket a REÁL-nak csomagolnak és másikon, azokat, amelyek csak egyszerűen PICk márkanév alatt jelennek meg? NEm ismerem az üzemet, de ezt nem nagyon tudom elhinni.
3. idézem 2010.04.20. 07:16
   • Tarma
   Én elég régóta megnézem, hogy mit rakok bele a bevásárló kocsimba. A sok tartósítószer, emulgálószerek, aspartam, édesítőszerek mind mind rossz hatással vannak az emberi szervezetre. ( soha nem veszek csomagolt húsfélét !)
   Miért is vannak egyre többen , akik allergiás tüneteket produkálnak? Hát ezért.
   Persze nem azt mondom, hogy mindenképpen BIO terméket egyenek, hiszen ki biztosít bennünket arról, hogy ez valóban az? Érdemes aki megteheti és kertje van saját maga termeszteni a zöldségeket, gyümölcsöket. De a másik lehetőség a piac, ahol őstermelőket kell keresni, akik megbízhatóak, hogy minden káros vegyszer nélkül nevelgették termékeiket.
   Tudom, tudom, hús nem terem kertben....
   Ez az egyik legkényesebb dolog és szerintem a legveszélyesebb is. Bár hallottuk, hogy volt Paprika fertőzés is, ami nem itthonról származott.
   Én megpróbálom azt is faluról beszerezni ismerősök által, hogy ne érjen meglepetés.
   Megpróbálok vigyázni ilyen praktikákkal a családom és magam egészségére.
   
   Vigyázzatok magatokra, megéri!
4. idézem 2010.04.21. 03:14
   • ostermelo
   Tarma! Olyat is hallani, hogy a piacon árulgató őstermelők (idős nénik) termékei a leginkább vegyszerezettek. Aki magában fóliázgat otthon, nem tudja kiszámolni rendesen, mennyi a "feltétlenül szükséges" minimum, ezért van, hogy még többet is tesz rá. Állítólag...
5. idézem 2010.04.21. 07:03
   • bsze
   Kedves Odett, a Pick maga jelentette a problémát, és be is zárt az üzem a fertőtlenítés idejére. A magam részéről egy darabig (mondjuk egy hónapig) nem vásárolok pick terméket, biztos, ami biztos.
   Garancia semmire nincs, és minél nagyobb mennyiségben gyártanak, annál nagyobb egy-egy fertőzés veszélye. Ilyesmi bármikor történhet. Ami akkor nem okoz problémát, ha tudunk róla, és ismerjük a veszély forrását és mértékét. Ebben az esetben a nyilvánosan "émelygést okozhat" tünetegyüttessel szemben a "halálos dózis" üzenet áll. Természetesen ez sem mindenkire halálos, mint ahogyan egy influenza sem - de a dédinek biztosan nem viszek egy darabig reál sonkát...
   A háztájira pedig: saját szememmel láttam egy piacozásra készülő néni fóliáját, meg előkészülését. Tőle nem veszek semmit, az biztos. A nagymamám kukacos almája, meg kisebb, de tuti nem permetezett paprikája is pont elég jó lesz. Bp-en pedig megtaláltam azt a zöldségest, akiben feltétel nélkül megbízom - mert az mégsem járja, hogy ne vásároljak zöldet, meg gyümölcsöt, mert félek.
6. idézem 2010.04.30. 12:48
   • Zsizsi
   kedves bsze!
   
   TE honnan veszed az infot,miszerint a PICK maga jelentette a problémát?
   A termékeket a REAL vizsgáltatta be, az eredményt is ő kapja meg.Sőt a bevizsgálónak szerintem kötelessége értesíteni az illetékes ÁNTSZ-t.
7. idézem 2010.04.30. 13:38
   • bsze
   Kedves Zsizsi, ezeket csupán a minimálisan megjelent napisajtóból tudtam kiszedni. Lehetséges, hogy a pick a sajtónak jelentette be a problémát... ugyanazt az egy MTI hírt találod ezzel kapcsolatban. Ezért kell kicsivel többet foglalkozni a hasonló problémákkal. Készül a folytatás.