www.index.hu 2005. 05.07.

Sas és sólyom

„A sas nem kapkod a legyek után, a sólyom sem” – mondta Sólyom, aki Mádl azon gyakorlatát kívánja folytatni, hogy rendszeresen találkozik a közjogi méltóságokkal. Az Index kérdésére, hogy két ciklusra készül-e, azt mondta, hogy erre korai lenne a válasz.

„Nagyon komolyan úgy gondolom, hogy a köztársasági elnöknek Magyarország ünnepi arcának kell lenni, amilyen szeretne lenni az ország” – mondta Sólyom László a Magyar Rádió Háttér című műsorában, kedden este. A megválasztott köztársasági elnök kijelentette, mint államfő a határon belüli és túli ügyekre is oda tudja majd irányítani a politika figyelmét. 

Mádl Ferenc méltó utódának nevezte, egyben gratulált Sólyom Lászlónak a győzelemhez, Gyurcsány Ferenc államfőválasztást értékelő sajtótájékoztatóján. Készségét fejezte ki az együttműködésre. „Tiszteletadás jár Szili Katalinnak is” – tette hozzá.

www.origo.hu  2009. 03. 13.

Senkinek szolgája címmel Sólyom László államfői tevékenységéről közölt elemzést pénteken a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A szerző, Reinhard Olt a cikk alcímében hangsúlyozta, hogy a magyar államfő maximálisan kihasználja jogköreit, és külön kiemelte: a 20 évvel ezelőtti politikai fordulat óta először nem kíván egy államfő „a haza atyja” lenni, hanem aktívan akarja formálni országa politikáját.

Sólyom ugyancsak keményen bírálta a korábbi miniszterelnököt, Orbán Viktort, a legerősebb ellenzéki párt vezetőjét, figyelmeztetve őt arra, hogy az utcán nem lehet elérni kormányváltást, és megfeddte a Fideszt a parlamenti ülések elhagyása miatt. Az államfő nem az a „nagyapa-figura”, mint amilyen Göncz volt, és időnként Mádl is. Sólyom Lászlót „az érinthetetlenség aurája” lengi körül.

www.hetivalasz.hu 2010. 06. 26.

Izzik a levegő a köztársasági elnöki tisztség körül is. Noha már közel ötezren csatlakoztak a Sólyom László újraválasztását kérő kezdeményezéshez, a Fideszből senki sem cáfolta azokat a híreket, melyek szerint nem a jelenlegi államfőt, hanem vélhetően Schmitt Pált, az Országgyűlés elnökét jelölnék államfőnek.

Ennek csak látszólag mond ellent, hogy Kósa Lajos kedden hat lehetséges jelöltről beszélt. (A váltásnak már csak azért is jelentősége van, mert a Kovács Tamás legfőbb ügyész utódjáról szóló indítványt – melyet a parlamenthez 2010 végéig kell benyújtani – már nem a személyi ügyekben pártokkal nem konzultáló, önálló Sólyom terjeszthetné elő.)

Hétfőn egyébként Sólyom átlépte a Rubicont, amennyiben először küldött vissza megfontolásra a parlamentnek egy Fidesz által beterjesztett törvényjavaslatot. A kormánytisztviselőkről szóló indítványt az államfő azért nem jegyezte ellen, mert az abban szereplő indoklás nélküli elbocsátás ellentétes az európai uniós joggal. Idén ez a harmadik Sólyom-vétó – tavaly 11 alkalommal küldött vissza törvényt az elnök –, vagyis nem rendkívüli az eset, ám az államfőválasztáshoz közeledve új megvilágítást nyer.

A jogszabályt Navracsics Tibor terjesztette be azzal az egyébként aligha vitatható céllal, hogy a kormányváltást olcsóbban lehessen levezényelni. (Idekapcsolódik Orbán Viktor bejelentése is, hogy a 60 napon túli végkielégítések mellett az egyéb béren kívüli juttatásokat, vagyis például a titoktartási pénzt és a felmondás után ki nem vett szabadságok megváltását 98 százalékos adóval terhelik.)

Összeállította: Petre Gyöngyi

1 hozzászólás

1. idézem 2010.06.29. 10:46
   • voice
   ezt a "közülünk valózás" nem kellene meghonosítani vagy hagyjuk meg a Morvainak...