Sokan nincsenek tisztában azzal, mit is takar az a kifejezés, hogy fogyasztói csoport. Aki nagyon figyelt, az olvashatott róla vagy hallhatta a rádióban, esetleg már tagja is egy ilyen közösségnek. Azért nem árt egy kicsit elmélyülni a fogalom tisztázásában.

A fogalom röviden

A fogyasztói csoport szerencseelemekkel tarkított szerveződés, amelynek révén lehetőség nyílik a részletre történő vásárlásra. A csoportba a tagok azzal a céllal lépnek be, hogy egy általuk meghatározott ingó vagy ingatlan dologhoz a csoport segítségével könnyebben hozzájussanak. Ennek érdekében vállalják, hogy havonta bizonyos összeget, ún. törlesztőrészletet  fizetnek, melynek fejében a csoport bizonyos futamidőn belül lehetővé teszi a tag számára, hogy a közösen kötött szerződésben meghatározott ingó vagy ingatlan dolgot meg tudja vásárolni. A csoport  az ingó és ingatlan tárgyak beszerzését a tagok által fizetett regisztrációs és megbízási díjból, valamint a törlesztőrészletekből álló pénzalapból fedezi.
A csoportot szervező (Szervező) kizárólag közvetítő és toborzó szerepet tölt be, megszervezi a csoportot a hasonló igénnyel rendelkező fogyasztókból (például mindegyikük traktort akar venni), beszedi a havi részleteket, és közreműködik a tag által megszerezni kívánt termék megvásárlásában. A szervező a tag nevében és javára megszerzi a dolog tulajdonjogát, a tulajdonos tag pedig a vételárból fennálló hátralékát havi részletekben törleszti.

A Szervező meghatározott időközönként gyűlést, sorsolást tart, és ily módon – leginkább a vakszerencse segítségével – kiválasztják azt a személyt, aki ott és akkor  hozzájuthat az általa meghatározott ingó vagy ingatlan dologhoz, példánkban a traktorhoz.  Az, hogy az adott sorsoláson ki lesz a kiválasztott, nagyban múlik a szerencsén és a többi tag előtakarékossági hajlandóságán. Előtörlesztési verseny indul a tagok között, így a kevésbé fizetőképes csoporttag hátrányba kerül.

Dióhéjban  ennyi a történet. Az elmúlt hónapokban egyre több fogyasztói csoportot szervező vállalkozás jelent meg a piacon. Ezek a cégek sok helyen reklámozzák szolgáltatásaikat. A hirdetéseket olvasók jelentős része azonban továbbra sincs tisztában vele, mi is az a fogyasztói csoport. Emiatt sokan panaszkodnak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál vagy a Gazdasági Versenyhivatalnál. A három hatóság összegyűjtötte a leggyakrabban felmerülő kérdéseket és az azokra adott válaszokat.

Fontos kérdések, pontos válaszok

– Kiket igyekeznek beszervezni a fogyasztói csoportokba?

A nehéz anyagi helyzetben levő, jövedelemigazolással nem rendelkező, azonnali pénzügyi segítségre szoruló embereket, a bankok számára nem hitelképes, „BAR-listás” adósokat, nyugdíjasokat. A fogyasztói csoportokat szervező cégek azonban gyakran kínálják szolgáltatásaikat vállalkozások számára is.

– A fogyasztói csoporttól hitelt kaphatunk?

Nem. Ha banktól vesz fel kölcsönt, akkor a szerződés aláírását követően azonnal hozzájut a pénzhez. Fogyasztói csoportok nem nyújthatnak hitelt, bár a reklámok ezt sugallják. A hirdetésekben a „fogyasztói csoport”, a „pénzre van szüksége?”, vagy a „kezes és jövedelemigazolás nélkül” kifejezések szerepelnek, egyéb információk nem. Ezek alapján az olvasó könnyen arra a következtetésre juthat, hogy azonnal készpénzt kap. A valóság ezzel szemben az, hogy a fogyasztói csoport tagjai egyáltalán nem kapnak készpénzt, csak vásárlói jogot szerezhetnek.

– Megbízható cégek szervezik a fogyasztói csoportokat?

A fogyasztói csoportokat szervező vállalkozások általában nem rendelkeznek a reklámokban feltüntetett összegekkel. Ezek a cégek nem állnak kapcsolatban bankokkal sem, amelyek rendelkeznének ezekkel az összegekkel. A csoportszervező vállalkozás nem bank, semmilyen pénzügyi szolgáltatást nem végezhet, hitelt nem nyújthat. Kizárólag a fogyasztói csoportok szervezését és működtetését végzi. A fogyasztói csoportokba befizetett pénzek esetleges eltűnése esetén sem egyetlen hatóság, sem a bíróság nem tudja kártalanítani a tagokat.

– Lehet készpénzhez jutni?

Nem. A fogyasztói csoportok nem pénzt, hanem vásárlói jogot adnak. A megvásárolni kívánt autó vagy lakás értéke az az összeg, amelyre a hirdetések vonatkoznak. A hirdetésben sugalltakkal ellentétben a fogyasztói csoport tagja tehát nem készpénzhez jut, hanem a szerződésben szereplő áru vagy szolgáltatás tulajdonjogához. Ha például a tag a szerződés szerint az igényelt összeget autóvásárlásra kívánja felhasználni, akkor – amennyiben hozzájut az igényelt összeghez – azt csak autóvásárlásra fordíthatja. Ráadásul a vételárat nem a fogyasztói csoport tagja kapja, hanem közvetlenül az autó értékesítőjének fizetik ki.

– Mikor juthatunk az ígért javakhoz, és van-e kamat?

Mivel a vásárlói jog elnyerésének időpontja nagyban függ a szerencsétől, ezért előre ezt nem lehet tudni. Még az is előfordulhat, hogy csak a futamidő végén, öt, tíz, illetve tizenöt év múlva jut hozzá.
A havi befizetések nem kamatoznak, tehát, ha sem a nagy összegű befizetés, sem a szerencse révén nem kerülünk rövid időn belül kiválasztásra, akkor – szemben egy banki megtakarítással – nem lesz semmilyen gyarapodásunk az időközi infláció ellensúlyozására.

– Mit kell végiggondolni  a belépés előtt?

Azt kell átgondolni, hogy valóban a fogyasztói csoport-e a legmegfelelőbb módja a megvásárolni kívánt termék vagy ingatlan megszerzésének. A vásárlói jog értéke beszűkíti a lehetőségeket. Előfordulhat, hogy a fogyasztói csoport tagja csak több szerződés megkötésével juthat olyan összegű vásárlói joghoz, amire szüksége lenne. Csakhogy ebben az esetben az egyes vásárlói jogok elnyerésének időpontja eltérő lehet, így lehetetlen azokat egyszerre felhasználni.

– Hogyan lehet kilépni?

Ha a fogyasztói csoport tagja az aláírástól számított harminc napon belül meggondolja magát és szeretné felbontani a szerződést, akkor egy tízezer forint körüli összeg kivételével a már befizetett regisztrációs díjat és a havi részletet/részleteket a fogyasztói csoportot szervező vállalkozás visszatéríti. Amennyiben „előtörlesztést” vállal a következő közgyűlésre, úgy a szerződéstől a közgyűlés napjáig állhat el. Érdemes ugyanakkor odafigyelni arra, hogy a leendő tagoknak a szerződés megkötésekor általában egy-két havi részletet kell befizetniük, így az elállási idejük a közgyűlés napjáig – mely akár a szerződéskötést követő napra is eshet – lerövidül. A harmincnapos határidő leteltével vagy a közgyűlés után a fogyasztói csoport tagja csak rendes felmondással szüntetheti meg a szerződést. Ilyenkor azonban a regisztrációs díjat nem, a már befizetett havi részletet/részleteket pedig csak a futamidő végén, de kamatok nélkül kapja vissza. Az a tag, aki kiválasztásra került és hozzájutott az általa megszerezni kívánt vagyontárgyhoz, a szerződést rendes felmondással nem szüntetheti meg, amíg a szerződésben meghatározott valamennyi fizetési és egyéb kötelezettségeinek maradéktalanul eleget nem tett… A lényeg: pénzügyekben mindig óvatosan, körültekintően járjunk el!

Sz. Sz.

2 hozzászólás

1. idézem 2010.03.29. 13:32
   • Reni
   Hát eddig még nem hallottam erről az újfajta lenyúlásról, ezután pedig nem is szeretnék róla még hallani se. Köszi a Tiara Magazinnak, hogy felhívja rá a figyelmet!
2. idézem 2010.04.01. 12:04
   • gy
   Ahogy olvasom a cikket eszembe jutott, hogy én erről már legalább tíz évvel ezelőtt hallottam. Persze akkor nem fogyasztói csoport volt a neve, valami más. Úgy látszik ez újra és újra fel fog éledni, hiába mindig lesznek olyanok, akik hisznek!