Nem kisebb személyek igyekezete érte el azt, hogy a sokoldalú Depero az őt megillető helyen legyen bemutatható Magyarországon. A kiállítás a magyarországi Olasz Nagykövetség, a budapesti Olasz Kultúrintézet támogatásával és közreműködésével, valamint Giorgio Napolitano, az Olasz Köztársaság elnöke és Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke fővédnökségével, Sandro Bondi, az Olasz Köztársaság kulturális javakért és tevékenységekért felelős miniszterének védnökségével valósul meg.

A „Depero, a futurista és a futurizmus hatása a magyar avantgárd művészetben” című kiállítás jól érzékelteti azt, milyen nagy jelentősége volt a maga idejében ennek a stílusnak. A futurizmus a 20. századi avantgárd művészet egyik legradikálisabb művészeti irányzata volt. Nálunk viszonylag jól ismerik a futurizmus előfutárát, alapítóját, Tommaso Marinettit, aki 1909-ben indította el mozgalmát, amiről országszerte több helyen megemlékeztek Itáliában. A futurizmus teljes időszakát végigélő Depero már kevésbé ismert itthon. A budai várban látható tárlaton festményeivel, papírmunkáival, színes kárpitjaival és reklámterveivel, valamint pikto-plasztikus színházi kísérleteivel találkozhat a közönség. Depero olyan nagy cégeknek dolgozott művészi szinten, mint a Campari, a Vogue és a Vanity Fair. Munkásságának bemutatásában nagy szerepet játszott a Museo di Arte Moderna e Contemporanea di Trento e Rovereto intézményeként működő, felújított roveretói Casa d'Arte Futurista Depero műterem-múzeum, amelyet nemrég nyitottak meg újra. A kiállításhoz mellékelt anyagból megtudhattuk, hogy „mivel a Magyar Nemzeti Galéria fontosnak tartja, hogy a magyar művészet jelentős alkotásait nemzetközi összefüggésben jelentesse meg a közönség előtt, ezért a Depero munkásságát bemutató olasz anyag mellett egy közel hatvan alkotásból álló magyar válogatás is látható lesz, A futurizmus hatása a magyar avantgárd művészetben címmel. Itt elsősorban olyan magyar művészek munkáit vonultatjuk fel, akik az 1910-es évektől a futurizmus tanulságait és jellemzőit érvényesítették művészetükben. Sok más művész mellett Bortnyik Sándor, Tihanyi Lajos, Uitz Béla, Schadl János, valamint Kádár Béla és Scheiber Hugó művei lesznek láthatóak a tárlaton. A művek többsége a Magyar Nemzeti Galéria festészeti és grafikai gyűjteményéből származik, de hazai magángyűjteményekből néhány, eddig még nem látott darab is szerepelni fog a kiállításon. A tárlatot a Magyar Nemzeti Galéria adattárában és magángyűjteményekben őrzött korabeli kiadványok és dokumentumok gazdagítják”.

N. Á.

0 hozzászólás - Te lehetsz az első!