Szépen hangzik és még szebben magyarul: számítási felhő. A számítástechnika eme nem is annyira új fogalma a Financial Times szerint például hamarosan gyökeresen át fogja alakítani az üzleti világot.
Nos, mi is ez a hangzatos név? Alapvetően azt jelenti, hogy számítógépünkön olyan programokkal, adatállományokkal tudunk foglalkozni, amelyek fizikailag nincsenek jelen a gépünkön, hanem az interneten van egy „felhőben”.
Persze, ez a nagy újdonság nem is annyira új, mert már 1960-ban egyes szakági tudósok kifejtették, hogy a számítástechnikának fel kellene vállalni bizonyos közüzemi feladatokat, azaz adatokat kellene tárolni. Ezt már akkoriban is „felhőként” emlegették.
Az internetes tárolás egyik nagy előnye, hogy bárhonnan elérhető. Ilyen számítási felhőket használunk, amikor például a Google levelezőprogramját használjuk, de így juthatunk többek közt egy egész város forgalmi adataihoz, és még számtalan példa sorolható.
Azért nem osztatlan bizalom e felhők iránt sem. A cyberbűnözés is fejlődik, így nem biztos, hogy tetten érhető egy-egy ilyen adatfelhő illetéktelen használata. Sőt, egyenesen van, aki azt mondja, ez is csak egy marketingfogás, már ami azt az előrejelzést illeti, hogy gyökeresen megváltoztatja a világot.
Mi tagadás, ha az elmúlt éveket tekintjük, se szeri, se száma a személyre szabott számítástechnikai szolgáltatásoknak, felhő ide vagy oda, az internetes összegződő képességeknek nincs határa!
Petre Gyöngyi