Valószínű, hogy a mondat inkább tréfás próbált lenni, semmint komoly, hiszen jószerivel más sem lépett fel a világot jelentő deszkákra, mint hazai vagy külföldi cigány előadó, de a közönség soraiban is arányszámukon felül teljesítettek a romák. A meghívottak között akadt számos profi művész és sok tehetséges fiatal is. A műfajok között is válogathattunk: koncert, táncelőadás, táncház, kiállítás, film, vers, próza is szerepelt a műsoron. Szombaton tartottak még egy vitaestet is a cigányság jövőjéről, igaz, ott leginkább arról esett szó, hogyan is ülhet be a vitavezető Víg Mihály zenész kivételével csak cigány partnerek közé a szélsőséges nézeteiről közismert Jobbik Magyarországért Mozgalom párt képviselője. Solymosi Imre (Lungo Drom), Csóka János (Újpesti Cigány Kisebbségi Önkormányzat), Teleki László (MSZP), Osztojkán Ágnes (LMP) volt a vitapartnere a csak általánosságokat mondó politikus nőnek, aki az udvariassági formulákat remekül alkalmazta: cigány nyelven köszönt, cigány költőtől idézett, de az emberek többségét inkább az fogta meg, hogy használta a cigánybűnözés kifejezést. Az egyik kérdező, Radics Béla meg is jegyezte, csodálja azt a nagy bátorságot, amivel le mert ide ülni közéjük, ilyen sok cigánybűnöző közé…

Megkerülhetetlen alakja volt a rendezvénysorozatnak Szilvási István, aki az egész fesztivál főszervezője volt, azonban akkor sem dőlt hátra, amikor már tudhatta, hogy valamennyi meghívott eljön. Nem is a szemlélődő pózából figyelte akkor az eseményeket, amikor – mondhatni – valamennyi produkció folyamatosan magas színvonalon valósult meg. Szilvási felkonferált, énekelt, táncolt. Saját bevallása szerint közönségként csak egyszer tudott viselkedni. A Chico & the Gipsys telt házas koncertjét élvezte végig. Szilvási nem volt egyedül azzal a véleményével, hogy a fesztivál évről évre sikerrel fejleszti a cigányság imázsát. Az egyhetes eseménysorozat gond nélkül ment le; program el nem maradt, legfeljebb az eső miatt kellett időnként rögtönözni: Szilvási István egyszer éppen saját szabadtéri táncházát helyezte arrébb térben és időben. Rugalmas volt akkor is, amikor szombaton a kinti táncház nagy lendülettel ment. Ekkor a nagyteremben levő gálába iktatott bele hosszabb szünetet, hogy a közönség egyik produkcióról se maradjon le.

Kérdésünkre válaszolva, Szilvási István elmondta: provokáció nem volt; nem is ültek volna fel ilyesminek, a rendezőgárda egyébként is olyan, hogy mindenki csak kisfiú lehet hozzájuk képest.

N. Á.

0 hozzászólás - Te lehetsz az első!