A Szonda Ipsos által készített felmérés szerint a megkérdezettek közel 80 százaléka megnézi a csomagoláson a termékek származását, 75 százalékuk pedig tudatosan figyel arra, hogy magyar terméket vásároljon.

Egy kutatás adataiból

Az alapvető élelmiszerek közül a legfontosabb termékek, amelyeknél elsősorban a származási helyet vesszük figyelembe, a pékáruk, a tojás, a baromfi, egyéb húskészítmények és a tejtermékek. A prémiumáruk közül a szeszesitalok és az édességek állnak a lista legvégén, vagyis ezeknél figyeljük legkevésbé azt, hogy hazai termékek-e.

A felmérésből kiderült, hogy egyre inkább, az előző évhez képest közel 40 százalékkal többen figyelünk arra, hogy magyar terméket vásároljunk. Örvendetes ez is és az, hogy az  elmúlt évben több mint 10 százalékkal nőtt azoknak a fogyasztóknak a száma is, akik rendszeresen vásárolnak biotermékeket.

Egyelőre a  válaszadók mindössze 40 százaléka ügyelt arra, hogy egészséges legyen, amit vásárol. A felmérés szerint a magyarok 66 százaléka szereti a bőséges adagokat, ami szintén nem az egészségtudatos táplálkozás híveinek elvét – többször kevesebbet – tükrözi. Ezzel szemben jó hír, hogy a napi gyümölcsfogyasztást majdnem minden magyar fontosnak tartja, s törekszik is ennek betartására. Legtöbb esetben azonban még mindig az árcímkén múlik, hogy magyar árut vásárolunk-e, vagy a minőség rovására az olcsóbb terméket választjuk. Az eredmények összességében mégis derűlátásra adnak okot, hiszen évről évre jobban figyelünk arra, mi kerül a kosárba.

Biotermék vagy nem?

A nem alapvető élelmiszerek, mint a magyar csokoládékülönlegességek, a bioméz, a borok és a pálinkák azonban még mindig nagyobb népszerűségnek örvendenek a külföldiek körében. A Berlinben megrendezett Grüne Woche (Zöld Hét) nevű élelmiszer-kiállítás legnagyobb sztárjai is ezek a hungarikumok, a magyar bioméz, a pálinkák és a borok lettek. A berlini Grüne Woche vásáron az idei év díszvendége Magyarország volt. Hazánkat 42 kiállító képviselte. 

Molnár Imréné, a Magyarországon egyedülálló, fűszernövényekkel ízesített bioméz gyártója szerint, a mézkülönlegességek külföldi sikere annak köszönhető, hogy a nyugat-európaiak nemcsak tudatosabban táplálkoznak, de szinte minden esetben nagyobb bizalmat szavaznak annak a terméknek, amelynek tudják az eredetét és azt, hogy nincs vegyszerrel kezelve. „Itthon még mindig az olcsóság a mérvadó. Kint már felismerték, hogy az egészséget nem lehet megvásárolni, megőrizni kell, mégpedig jobb minőségű élelmiszerekkel, tartósítószer- és vegyszermentes tápanyagokkal” – mondja a bioméhész.

Juhász Miklós, a Zsindelyes Pálinka marketingigazgatója szerint Magyarországon még mindig inkább az árfekvés és nem a minőség dönti el, mi kerül a kosárba. A vásárlók tudatosabbak, tehát inkább vásárolnak hazai élelmiszert, mint importból szármázót, ha annak megvan a hazai megfelelője.

A kiváló minőségű magyar élelmiszereknek köszönhetően az Európai Élelmiszerlánc Parlament (Foodlawment), illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szervezésében hazánk indítja útjára az Élelmiszerlánc Világhetet 2010. augusztus 17. és 22. között. Ennek keretében a budai vár ad otthon az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozónak, amelynek központi témáját a hús- és húsipari termékek jelentik.

-szerk-

1 hozzászólás

1. idézem 2010.03.12. 10:00
   • Karikara
   Az a baj, hogy a biotermékek áraihoz nem zárkóztak fel a fizetések