Jelenleg egyetlen ország sem képes megbirkózni egy ilyen fenyegető méretű válsággal. A kormányok egészségügyi és szociális rendszerei egyelőre nincsenek felkészülve a hatalmas krízis kezelésére, az ellátórendszert fenyegető roppant támadásra. A Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága tíz éve küzd annak érdekében, hogy a világ közös összefogással egységes választ adjon a probléma kezelésére és megoldására. A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, amely a demencia-esetek 70 százalékát okozza. Az Alzheimer-kór és más demenciák a betegek életvitelének minden aspektusát károsan befolyásolják, csakúgy, mint környezetük, elsősorban gondozóik életét. (A legújabb statisztikák szerint, a gondozók 40-75 százaléka  jelentős pszichológiai betegséggel küzd,  és 15-32 százaléka depresszióval.)

A legújabb adatok szerint, jelenleg több mint 35 millió áldozata van az Alzheimer-kórnak és a demencia egyéb formáinak. Világszerte évente 4,6 millió új beteget regisztrálnak, hét másodpercenként azonosítanak egy-egy új esetet. Az előrejelzések szerint, a betegek száma húszévente megduplázódik,  így 2030-ra eléri a 65,7 milliót, 2050-re pedig 115 millió fölé emelkedhet az Alzheimer-kórban és más demenciában szenvedők száma. Ez azt jelenti, hogy a világon minden 85. ember a betegség áldozatává válik. Magyarországon 160000-re tehető az Alzheimer-betegek száma, de a betegségben érintett családtagoké – vagyis szülőké, nagyszülőké, testvéreké, unokáké és közvetlen hozzátartozóké – a többszöröse, akiknek életét gyökeresen változtatja meg a betegség. Az Alzheimer-kór nemcsak a beteg és családja, szűkebb környezete problémája, hanem össztársadalmi probléma, gazdaságilag és szociálisan egyaránt. A gyógyíthatatlan kór nem válogat és nincsenek társadalmi, gazdasági, etnikai vagy földrajzi határai, így bárki, „áldozata” lehet.

A lista hosszú, csak néhány „áldozat” az ismertebb személyek közül:

Kant, Jonathan Swift, Robert Graves, Somerset Maugham, Stendhal, Iris Murdoch, Terry Platchett, Maurice Ravel, Frank Sinatra, Helmut Zacharias, Thomas Dorsey, Perry Como, Charlton Heston, Charles Bronson, Annie Girardot, James Doohan, Edmund O'Brien, Arthur O'Connell, Norman Rockwell, Rita Hayworth, Geraldine Fitzgerald, William Hanna, Peter Falk, Sugar Ray Robinson, Leónidas da Silva, Winston Churchill, Henry Ford, Cyrus Vance, Adolfo Suárez, Ronald Reagan, Margaret Thachter.

Az Alzheimer-világnap célja

Az Alzheimer-világnap évenkénti megrendezését 1994-ben indította útjára a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával, és napjainkra már 77 ország csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez. A világnapon a társaság össztársadalmi szinten kívánja ráirányítani a figyelmet az Alzheimer-kórra és a demencia más formáira.

Az Alzheimer-kór napjaink egyik legsúlyosabb egészségügyi-szociális-gazdasági kihívása:

     – Az idős emberek gondozásának-ápolásának legfőbb oka az Alzheimer-kór;

     – A legtöbb ápolást igénylő Alzheimer-betegek közvetlen ápolási költségei meghaladják a szívbetegség, a rák és a stroke együttes ápolási költségeit; az EU-ban ez betegenként 21 ezer eurót, közel hatmillió forintot jelent, és e költségek 56 százalékát az informális ellátás ára teszi ki (az informális ellátás költsége a beteg hozzátartozói vagy barátai által végzett és nem megfizetett ellátás, ápolás és gondozás költsége);

     – Az Alzheimer-kór „áldozatainak” emberi értékei és emberi méltósága a betegség ellenére is megmarad, így ugyanazt az egészségügyi-szociális támogatást, ellátást igénylik és érdemlik, mint más betegtársaik;

     – A társaság által tett nyilatkozatból az derül ki, hogy itthon  még nehezebb a betegek helyzete: nehezen jutnak hozzá  a korszerű gyógymódokhoz, hiányzik a szűrőrendszer, nincs megfelelő napközis ellátás, és a közvéleménynek csak azon része ismeri a betegséget, amely valamelyik családtagja vagy ismerőse révén személyesen is érintett.

A világnap alkalmával volt élőlánc, meg „emlékezés hídja”, ami összekötheti a beteg és az egészséges lelkeket. A Memória Híd elnevezésű figyelemfelhívó kampány keretében, sötétedés után a Lánchíd fényeit lekapcsolva, a kihunyt fényekkel szimbolizálták az Alzheimer-kórral járó kihunyt emlékezetet.

Törődjön  az eszével is!

A világnap kapcsán „Törődjön az eszével is!" címmel országos egészség-roadshow indult, amely az egyetemeken és a főiskolákon kívánja elérni, hogy a fiatalok legyenek tudatában: elménk egészsége ugyanolyan fontos, mint a testi egészség. A „Törődjön az eszével is!” programmal segítséget nyújtanak a szakemberek  a megfelelő „agybarát” életmód kiválasztásában, továbbá tanácsokat adnak, hogy a fiatalok hogyan törődjenek jobban elméjük egészségével.

Az Alzheimer-világnap záróeseményeként, Puskás Ferenc halálának harmadik évfordulóján jótékonysági emlékkoncertet rendeznek az Alzheimer-kór magyar áldozataiért, 2009. november 17-én (kedden), 18 órakor, a Szent István Bazilikában, a  Benkó Dixieland Band közreműködésével.

-szerk-

1 hozzászólás

1. idézem 2009.09.30. 10:33
   • Még nem érintett
   A környezetemben többen is küzdenek Alzheimer kóros hozzátartózójuk emberi körülményiért és hogy bele ne bolonduljanak a megváltoztathatatlanba.