A Laoni egyidős a rendszerváltozással, bár eleinte ÁP Stúdió álnéven futott. A márka karizmatikus stílusa Ács Ilona iparművész nevéhez kötődik. Elsősorban a hölgyeket szólítják meg kollekciójukkal, amelyben az aktuális trendek mentén szép, a kor igényeit kiszolgáló, minőségi modellcsaládokat kínálnak. A retikül és az irattáska mellett a pénztárca, a manikűrkészlet, a szemüvegtartó és egyéb apróbb kiegészítők, jegyzetfüzetek, filofaxok stb. is megtalálhatók a kínálatban, ugyanabban a színben és stílusban. Az uraknak kínált aktatáskákat a kiváló alapanyagok, ezek kombinációi és a finom részletmegoldások teszik egyedivé. A márka családi vállalkozásban épül és működik, jelen keserv világunkban egyre nehezebben.

A Laoni története mégis sikertörténet, hiszen Ilona azon kevesek egyike, aki meg tudott maradni saját, tanult szakmájában, a márka pedig ismert és sikeres. Igaz, hogy ezért egyre többet dolgoznak ugyanannyiért – de ki nem? Nem véletlen, hogy a lány, Lilla, aki ebben a tanévben száll harcba egy jó érettségi bizonyítványért, szintén az Iparművészet Egyetemet vette célba.

TM: Már kiskorotoktól tudtátok, hogy iparművész lesz belőletek?

Ács Ilona: Igen, már kicsi koromtól bennem volt a kézügyesség, amit anyukám észrevett, a maga lehetőségei szerint fejlesztett is. Így egyenes út vezetett a speciális szakközépiskola után az Iparművészeti Főiskolára. Igaz, hogy csak másodszorra vettel fel, de ezt az egy évet is szakmai gyakorlaton töltöttem egy bőrdíszműgyárban. A főiskolán a cipős szakot választottam, hogy egy másik rokon szakmát is közelebbről megismerhessek.

Pápai Lilla: Úgy tűnik, hogy sokáig rejtegettem a képességeimet. Ahogy anyu mesélte, mindig ott nyüzsögtem a műhelyben és figyeltem, amint egy színes bőrdarabból valami csoda születik, de nem igazán látszott rajtam hajlandóság, hogy magam is próbára tegyem kezeim ügyességét. Mígnem hetedik osztályban egy iskolai rajzfeladat kapcsán „felszínre tört” az ügyességem, így nyolcadik után az anyu által már kipróbált művészeti középiskolában kötöttem ki. Most pedig az Iparművészeti Egyetem kötős szakára készülök.

Tiara Magazin: Nem akartad lebeszélni erről a szép, de rögös pályáról?

Ács Ilona: Eszemben sem volt. Ma itthon szinte minden pálya rögös, így csak próbálja ki a szerencséjét abban a szakmában, ami érdekli, amit szeretne. Nagyon jó dolog, ha az ember „hobbija a hivatása”, és ezért még pénzt is kaphat. Én is ezt teszem, hétről hétre, évről évre megújulok, hogy a kor igényeinek megfelelő, de olyan termékeket készítsek, amelyeket jó lelkiismerettel fel tudok vállalni, hogy ez is a Laoni, ez is én vagyok, csak kicsit másként.

Pápai Lilla: Nekem nagy biztonságot jelent, hogy anyáék vállalkozása ott áll mögöttem. Az elsődleges cél természetesen az, hogy felvegyenek. Ha ez sikerül, szeretnék majd rövidebb-hosszabb időt külföldön is eltölteni özöndíjasként vagy munkavállalóként.

Annyit már én is látok: nem engedhetem meg magamnak, hogy csak Magyarországban gondolkodjak. A külföldi cég(ek) tapasztalatot-kapcsolatot-munkát jelenthetnek. Ideig-óráig szándékozom kint lenni, de hosszú távon itthon szeretnék bizonyítani.

Ács Ilona: Nekünk is nagy erőt ad a hétköznapokban, hogy egyszer majd lesz kinek továbbadni a nem kevés verítékkel felépített vállalkozást.

TM: Neked szerencséd van, hogy a párod a társad, aki az értékesítést, a marketingmunkát elvégzi, így a te dolgod „csupán” a tervezés, a gyártás szervezése.

Ács Ilona: Valóban nagy biztonság, hogy a hátamat egy megbízható társnak feszíthetem, de hogy mindketten egy vállalkozásban keressük a kenyerünket, azért nem kevés kockázatot is jelent. Minden érmének két oldala van, de eddig jó páros voltunk.

Pápai Lilla: Első az egyetem. Még jelenleg nem bőrdíszműben, hanem teljes öltözetekben gondolkodom, sőt, a női mellett a férfidivat is érdekel.

A közeli jövőben a kötős szak azért vonz, mert itt már az anyagot, annak struktúráját is kigondolhatom és megvalósíthatom.

Hosszú távon, persze, a bátyámmal már megbeszéltük, hogy majdan ő veszi át a cégben apa szerepét. Kereskedelmi és marketing szakra jár, így jó esélyünk van, hogy együtt vigyük majd tovább a családi vállalkozást, ha a szüleink már belefáradtak.

Ács Ilona: Így legyen, de tartok tőle, hogy még van jó néhány dolgos év előttem.

TM: Ezen a dolgos őszön milyen újdonságokkal lepted meg a vevőket, a kereskedőket?

Ács Ilona: Mindig is azt vallottam, hogy a táskáknak egyfajta stílust kell képviselniük, nem feltétlenül a divatot. Modelljeimet a különleges bőrök társítása jellemzi, ami megjelenik a termékek többségénél. A világdivattól azért nem szakadhatok el, így az idei őszi–téli kollekcióban helyet kaptak a Swarovsky-kristállyal díszített modellek is. Tudomásul kell vennem, hogy színes világunkban sokféle nő van, sokféle a kereskedő is, és amikor ilyen döcögős a gazdaság, inog a pénzügyi világ, szükség van egy kis csillogásra, hogy valami beragyogja a szürke hétköznapokat.

(Szolcsánszky Szilvia- tárgyfotó: Kiss tamás)

4 hozzászólás

1. idézem 2008.10.31. 08:06
   • tarma
   Kedves Férfiak!
   Hamarosan itt a karácsony és a nők hihetetlenül örülnek egy ilyen ajándéknak! Én már láttam Ács Ilona és Pápai Lilla munkáit a Tiara Klubban a karácsonyi vásáron. Úgy hallottam, hogy az idén is lesz vásár és Ilona is ott lesz. Érdemes lesz megnézni! Ez a hölgy fantasztikus csodákat készít!
   Uraim! Ennek egyik nő sem tud ellenállni! Aki LAONI-t vásárol, biztos befutó a karácsonyi ünnepekre!
   Jó vásárlást
2. idézem 2008.10.31. 21:41
   • Bíró Kati
   Tetszik a cikk, teljesen érthető, hogy Szy lelkes: a családi vállalkozásokban van jövő, nyilván sok tapintat és türelem is kell a működésükhöz.
   A táskák jók, láthattátok némelyiket a BYME divatbemutatóján!
   A karácsonyi vásár dec. 12-13-án lesz a Tiara Klubban, minden érdeklődőt és hozzátartozót szeretettel várunk ...
3. idézem 2008.11.01. 09:45
   • Hrivnák Tünde
   Szy megint gratulálok a cikkhez. Személyesen ismerem Ács Ilonát és valóban gyönyörű taskákat készítenek. Hálas vagyok Nekik hogy mindíg precízen és megbízhtóan tudunk együtt dolgozni.
   A BY ME szalon tervezője: Hrivnák Tünde
4. idézem 2008.11.03. 23:04
   • gy
   Kedves Férfiak! Olvassátok tarmát, egyetértek! :-)