Minden évben beindul a propagandagépezet, és a nagy bírságokról szóló fenyegetések is nyilvánosságot kapnak. Van már zöldszám is és kényszerkaszálás, mégis, ahogy átlépjük Hegyeshalomnál a határt, újra támadnak a pollenek. Itt biztosan jobban érzik magukat...

A parlagfű elleni védekezés közös ügyünk. Nagy a felelőssége azoknak, akik olyan ingatlannal, földtulajdonnal rendelkeznek, amelyen gondoskodni kell az allergiát okozó növények eltávolításáról, és ebből a szempontból mindegy, hogy magáningatlanról vagy közterületről beszélünk.

Gyökerénél a bajt

Sajnos, a parlagfű kezelésével kapcsolatban a kerttulajdonosok általában több hibát vétenek, ami nagymértékben akadályozza az ellene való hatékony védekezést. Sok esetben a védekezés legegyszerűbb módja az lehetne, ha egyszerűen lehajolnánk és kihúznánk a parlagfüvet a földből tövestől. A parlagfű, mint minden más növény, csak virágzási időszakában szennyezi pollenjével (virágpor) a levegőt, és csak ez a pollen okoz allergiát. Ez az időszak általában augusztusban kezdődik, kivételes esetben már július végén, és kb. szeptember közepéig tart, időnként tovább. Ha – mint ahogy a jogszabály is pontosan megfogalmazza – ezen időszak előtt figyelünk arra, hogy a növényt lekaszáljuk, meg tudjuk akadályozni a virágok kinyílását és a pollen kiszóródását, tehát az allergizáló okot meg tudjuk szüntetni.

A korai kaszálás is gond lehet

Azonban a parlagfű nagy túlélő, ezért fontos betartani ezt a szabályt, mivel ha jóval előbb, például májusban elkezdjük a kaszálását, két-három alkalom után terülővé válik, virágát a talaj felszíne felett hozza, tehát a kasza éle már nem éri el a virágot, ami így elkezdheti ontani pollenjét. Ebben az esetben kemény munkával „sikerült” előállítani egy 3-5 cm magas, kaszálhatatlan parlagfűtenyészetet, ami pollent termel, és fejlődési szakasza végén természetesen elszórja magvait. Ezek a magok a mi éghajlatunkon már akkor is fejlődésnek indulnak, ha a talajt megbolygatjuk, vagy ha a területet nagyon alacsonyra kaszáljuk. Emiatt a kaszáláskor nem szabad torzsára vágni a növényeket, eredeti növénytársulás esetén célszerű 5-10 cm magasra hagyni a szárakat. Csak ezzel a módszerrel lehet megakadályozni a parlagfűmagok aktivizálódását. Ha már megtörtént a baj, a nagy területen lehetetlen kézi húzkodás helyett nincs más megoldás, mint a kaszálás. A lényeg az, hogy virágzás előtt feltétlenül vágjuk le a növényt, és semmiképpen ne teremtsünk lehetőséget arra, hogy a többi növény fölé kerekedjen.

A fű története

A parlagfű az amerikai kontinensről behurcolt növény, amely kiváló élőhelyet talált többek között hazánkban, mivel a meleg, nedves nyarakat szereti. Nem véletlen, hogy nem hallunk rémisztő híreket a parlagfűszennyezésről északabbra fekvő, illetve hidegebb éghajlatú
országokból, például Németországból, a skandináv országokból stb., mivel ezeket az országokat ez a növény nem tudta meghódítani, éppen melegigénye miatt.

A parlagfű nagy túlélő, magja akár ötven évig is elfekszik, a megfelelő időjárási viszonyokra várva. Az a baj, hogy a pollen igen messzire képes szállni.

Így aztán, mikor a Budapest és Velence környéki napraforgó- és kukoricatáblákból kimagasodik a parlagfű, akkor nehéz elhinni, hogy a megoldás már a kapun zörget. Jó lenne, ha a problémát mindenki nagyon komolyan venné!

(szOsz)

(A kaszálási útmutatóhoz az infókat Újbuda  Önkormányzata szolgáltatta, ahol a híradások szerint kiemelt feladatként kezelik a parlagfű-mentesítést.)

0 hozzászólás - Te lehetsz az első!