Nomen est omen?!

Posted on Posted in Életmód

neo_lead.jpgKiinduló állítása, hogy a franciaországi érettségiken a Madeleinek felülmúlják a Kevineket, és ahhoz, hogy „jeles” minősítést kapjunk a vizsgán, jobban megéri, ha Madeleine-nek, Irénnek, Cômenak vagy Ariane-nak hívják gyermekünket. A fenti nevekre hallgató fiatalok egynegyede, átlagosan 80 % felett teljesített a 2012-es vizsgákon.

Hogy a szülők ne rohanjanak azonnal átkeresztelni Jennifer nevű lányukat, hozzáteszi, hogy természetesen az iskolában való brillírozáshoz nem elég Madeleine-nek hívni kislányunkat.  Újból és újból szükséges megismételni, hogy az utónévnek semmilyen köze nincs a tanulók eredményéhez – állítja a tudós, aki persze kutatásai során érzékel ún. „szuper” neveket. Ezek azok, amelyeket a domináns kulturális hátterű oktatók és egyéb értelmiségi szülők adtak 18 évvel ezelőtt csemetéiknek.

Ha a Marie-Anne-okat, Anne-Claire-eket és Gaspard-okat egy csoportnak tekintjük, akkor meglepetéssel állapíthatjuk meg, hogy minden ötödik közülük a legjobb osztályzatot kapta. Legalább 5 ponttal többet, mint a Violette, Apolline, Iris, Béatrice, Judith, Domitille, Hortense, Fleur, Daphné, Noé, Lara, Henri, Adèle, Rose, Augustin, Astrid és Eléonore nevek alkotta csapat. Amíg az előbb említett nevek esetében 2012-ben megfigyelhető volt, hogy minden hatodik (vagyis közel 17 %) kapott kiváló minősítést, addig valamennyi érettségizők átlagára vetítve ez a szám csak 6 %!

A francia oktatási rendszerben, ahol a tanárok gyermekei 90,6 %-ának van érettségije, szemben az alkalmazottak gyermekei esetében tapasztalható számmal, ahol ez csak 38 % (mindez egy 2005-ös, a kezdő gimnazisták adatait számszerűsítő kimutatásban szerepel), a statisztikai adatok egyfajta sajátos „utónév-szociológiát” rajzolnak fel. Ez a „földrajz” meghökkentő.

2008 és 2011 között bizonyos utónevek uralták az osztályzatok felső körét. Markánsan igaz ez az Aliénor, Augustin és Eléonore nevekre, jegyzi meg a kutató. Ezzel szemben a Victoria-k, Margaux-k és Victor-ok súlya csökkent, részben mert ezek a nevek már kevésbé népszerűek, részben mert egyetlen menő társadalmi rétegben sem váltak favorizált nevekké.

neo_b.jpg

A dolog mindig ugyanúgy működik: van a kezdet, amikor média „munkásai” és a média érdeklődésének homlokterében álló személyiségek dobnak be valami újdonságot. Azok a társadalmi rétegek pedig, amelyek a kultúra közvetlen hatása alatt vagy abból élnek másolni kezdik mindezt, és így lesz egy-egy utónév divatos – teszi hozzá a szociológus.

A munkások és alkalmazottak körében más típusú a „sugalmazás”. De bizony a Kevin-ek és egyéb nevek, mint pl. a Christopher kevésbé szerencsések a jó osztályzatok eléréséhez. Még inkább igaz ez a 125 Youssef és a 105 Nabil esetében: nekik nem sikerült jeles osztályzatot szerezni az érettségiken. Érdekesség még, hogy az előbb említett nevet viselők több mint 30 %-a szóbeli pótvizsgára megy. Egy másik figyelemreméltó adathalmaz viszont az mutatja, hogy a Madeleine-ek 97 %-a elkerüli azt!

A lányok esetében, akik világviszonylatban többen vannak, és gyakrabban kapnak „jeles” érettségi minősítést, mint a fiúk, is megvannak persze az ellenpéldák: csak minden második Sandy, összesen 8 Cassandra és 8 Sabrina kapott 80 %-nál magasabb értékelést az érettségin 2012-ben. Ami pedig a Lindá-kat illeti, több mint harmaduk volt kénytelen utóvizsgázni – sommázta Baptiste Coulmont.

Önként adódik a kérdés, hogy vajon a mi kis országunkban milyen lehet a nevekkel sújtottság aránya. De hát ez még nem készült el, és amúgy is a non piszi területe.

A Le Monde cikke nyomán

AB

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük