Hasznos-e a tánc?

Posted on Posted in Életmód

Naná, vágnánk rá kapásból csaknem mindannyian. Persze vannak, akik félénkebben tennék ezt, és vannak, akik bátrabban. És hogy miért? Mert jól megmozgat, kikapcsol, élvezhetjük a zenét, jó társaságot jelenthet, meg minden. Most pedig egy amerikai tanulmányból, amelyről recenzió jelent meg a TIME-ban, azt is megtudhatjuk, hogy az, aki rendszeresen táncol, háromszor olyan fitt lesz, mint a fotelben, nyugágyban, kanapén tespedők.

 Tehát kedves Olvasó, már ha öregecske vagy is, és ropognak az ízületeid, táncolnod kell. Ezt javasolja az a tanulmány, amelyet az Amerikai Szívtársaság egyik legújabb, egyébként életmóddal és járványokkal foglalkozó tudományos kutatása igazol. Eszerint azok az idősebb hispán vagy más szóval latinó (latin-amerikai származású) amerikaiak, akik nem tornáznak rendszeresen, komoly előrelépést érhetnek el egészségük javításában, ha salsa leckéket vesznek.

A fentebb említett népcsoport képviselői körében a kutatás eredménye persze nem számít újdonságnak, de annál inkább új ez a hír a tudománnyal foglalkozók számára. Mindezt a tanulmány egyik társszerzője állítja, aki nem mellesleg a jónevű chicagói Illinois Egyetem Kineziológiai és Táplálkozástudományi Karának docense. A tudós szerint mindezidáig méltatlanul kevesen tanulmányozták a tánc egészségre gyakorolt hatását.

A professzor és munkatársai kutatásuk kezdetén olyan mozgásformát próbáltak találni az időskorú latinók számára, amely kellően csábító, hiszen ezek az emberek bizonyítottan sokkal kevésbé aktívak fizikailag, mint a velük egyidős fehérek, ugyanakkor a körükben magasabb bizonyos krónikus betegségek, mint például a cukorbetegség, vagy a magas vérnyomás aránya. Ezt az attraktív mozgásformát a táncban vélték megtalálni.

A kutatók kibővítették csapatukat egy latinó tánctanárral annak érdekében, hogy az idős latin-amerikai származásúak számára táncprogramot szervezzenek, amelynek neve talán nem sokkoló meglepetés: BAILAMOS (A spanyol szó jelentése: TÁNCOLUNK). A kurzus valójában táncegyveleg: merengue, cha cha cha, bachata és salsa kombinációja. A kísérlethez felkértek 57 olyan személyt, akik valamennyien 65 év körüli, ülőmunkát végző, latin-amerikai származású latinók. A négy hónapos tánckurzust a kísérletbe bevont személyek egyik része látogatta, aminek során a táncórákat hetente kétszer egy-egy órában tartották. A kísérleti csoport másik fele egy az egészséges életmódról szóló oktatási programban vett részt, és ezzel ők lettek a kontrollcsoport.

A kutatás végén kimutatták, hogy mindkét csoportnál kedvezően növekedett a fizikai aktivitás, magyarul sokkal többet mozogtak, a táncórákra járóknál azonban sokkal magasabb arányban. A javulást – egyebek mellett – 400 m-es sétán mérték le, ami jól megmutatja a mozgékonyság, illetve gyorsaság változását. Mindkét csoport tagjai jobban teljesítettek, mint a kísérlet kezdetén, de amíg a kontrollcsoport tagjai csak 10 másodperccel csipkedték magukat gyorsabban, addig a táncosok 38 másodperccel. (A számokat olyan soknak és eképpen meglepőnek találtam, hogy más helyeken, sőt az eredeti forrásban is visszakerestem a tanulmányt. A hír igaz!) Abszolút számokban kifejezve a táncoló csapat tagjai a 400 méteres sétát a kurzus előtt 430 másodperc alatt tették meg, míg a táncórákat követően 392 másodperc alatt.

Külön érdekesség, – és ez persze jól mutatja az egyesült államokbeli társadalom gyalázatos alulfejlettségét, vagy másképpen a haldokló Nyugat lassú rothadását a miénkhez képest – hogy a fenti kísérletben résztvevő „táncosok” szabadidős fizikai tevékenysége a kísérlet előtti heti 650 percről 818 percre emelkedett. A mi magyarországi nyugdíjasaink szabadidős fizikai aktivitása – gondolok itt az olyan akciós luxusélelmiszerek (mint pl. csirkefarhát, Happy Hours száraz zsemlék és kiflik, szikkadt párizsi végek, stb.) boltonkénti beszerzéséhez szükséges rohangálásra, nem beszélve a különféle rendelőintézetek, gyógyszertárak időben történő megközelítését – magasan veri a fent említett USA-beli idősek szabadidős mozgásainak összegét. Külön bónusz a magyar példa esetében, hogy az ilyen fizikai leterheléssel járó szabadidős aktivitás igen kedvező hatással bír a társadalmi kapcsolatok bővülésére és elmélyülésére.

 

Visszatérve az amerikai kutatásra, az idézett professzor és csapata ezek után azokra a kedvező hatásokra – mentális előnyökre – szeretne fókuszálni további kutatásaiban, amit a tánc okoz. Különös tekintettel arra a javulásra, amit a tánc az agymunkában, a gondolkodásban fejt ki. A táncórákon a résztvevők állandóan beszélgetnek, kapcsolatokat szőnek és építenek, ugyanakkor folyamatosan kell cserélgetni táncpartnereiket, ezáltal nincs lehetőségük egyvalakihez hozzászokni, annak a jó vagy rossz képességeihez alkalmazkodni, vagyis az unalmassá váló rutin, a panelekben való gondolkodás nem tud igazán „kialakulni”. Mindez, bár még nem bizonyított teljesen egyértelműen és elegendően nagy populációt bevonva, esetükben a kognitív gondolkodást serkenti.

Mivel minden jó, ha jó a vége, és ha még nem jó, akkor nincs még vége, éppen ezért ne maradjunk tánc nélkül, így idecsippentettem a You Tube-ról egy kedvencet, aki akarja, még a szövegét is meg tudja tanulni, olyan egyszerű.

A TIME cikke nyomán

 

AB

One thought on “Hasznos-e a tánc?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.