2 in 1

Posted on Posted in Kép-Szöveg-Kotta

hasitas.jpgA Hasításban a rockkal kapcsolatos személyes élmények kortárs magyar írók novelláiban kaptak helyet, egy lemez, szám, koncert, együttes vagy csupán egy emlékezetes pillanat formájában. Tóth Krisztina és Békés Pál író felkérésére tollat ragadó szerzők (többek között Békés Pál, Dragomán György, Garaczi László, Grecsó Krisztián, Háy János, Hazai Attila, Kemény István, Podmaniczky Szilárd, Tóth Krisztina, Vámos Miklós) életét az alábbi előadók, illetve zenekarok változtatták meg örökre: Janis Joplin, Rolling Stones, URH, Európa Kiadó, Sziámi, Pink Floyd, Judas Priest, Alphaville, Nirvana, Sex Pistols, VHK, Tankcsapda, A. E. Bizottság, Neurotic, Procol Harum, Kreator, Guns N’ Roses, Sepultura, P. Mobil, Frank Zappa, Beatrice, King Crimson, Deep Purple, Jimi Hendrix, Elvis Presley, Doors, Beatles. Mi vagyunk a rock, mi vagyunk az élet! Ezt a sort azok is fújják, akik nem kifejezetten fejrázós zenére szórakoznak szombatonként, viszont elismerik, hogy a nemzetközi és a szívünknek oly kedves magyar zenetörténelem a Beatlestől a Tankcsapdáig tartogathat még meglepetéseket.

irastudo.jpgA Márai-életmű Az írástudó – publicisztika című darabja Márai Sándornak eddig csak a nyomtatott sajtóban megjelent írásait gyűjti össze. Pályája igazi kezdetétől, 1919-től a német csapatok 1944-es magyarországi megszállásáig írja tárcáit, tudósításait. A lehetetlenre vállalkozik, amikor naponta akár két-három írással is jelentkezik: a keltezéssel ellátott napi sajtóban megragadni a végtelent és maradandóvá tenni azt, ami elenyészik, s mindezt az írott szó felelősségének tudatában… „Nem az eseményt írtam meg, hanem azt, amit bennem mindenkor kiváltott” – nyilatkozta A Reggel című lapnak. Legtermékenyebb írói korszaka az 1930-as évekre esik. Ekkorra szinte megkerülhetetlenné válik: tárcaíróként a legjobbak között tartják számon. Éppen az a titka a két világháború közötti magyar publicisztika magas színvonalának, hogy a cikkeket neves írók jegyzik. Jelen kötet 1925–1927 közötti időszakának írásaira is igaz, hogy: „Általában jobb szeretem azt a fajta újságírást, amely hasonlít a költészethez, mint azt a költészetet, amely hasonlít az újságíráshoz…” „Akkor is ír, ha sétál az utcán, vagy fellép egy villamos peronjára. Vezércikket fűz a cipőjébe reggel, regénytémákkal beretválkozik. Úgy áll készen az írásra a nap minden percében, minden porcikájában oly ideges remegéssel, mint versenyparipa startnál futásra” – írta Márairól Bálint Jenő 1933 májusában A Reggel című lapban, a vele készített interjú bevezetéseként.

Cecil

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

2 in 1

Posted on Posted in Könyvajánló

A Hasításban a rockkal kapcsolatos személyes élmények kortárs magyar írók novelláiban kaptak helyet, egy lemez, szám, koncert, együttes vagy csupán egy emlékezetes pillanat formájában. Tóth Krisztina és Békés Pál író felkérésére tollat ragadó szerzők (többek között Békés Pál,hasitas.jpg Dragomán György, Garaczi László, Grecsó Krisztián, Háy János, Hazai Attila, Kemény István, Podmaniczky Szilárd, Tóth Krisztina, Vámos Miklós) életét az alábbi előadók, illetve zenekarok változtatták meg örökre: Janis Joplin, Rolling Stones, URH, Európa Kiadó, Sziámi, Pink Floyd, Judas Priest, Alphaville, Nirvana, Sex Pistols, VHK, Tankcsapda, A. E. Bizottság, Neurotic, Procol Harum, Kreator, Guns N’ Roses, Sepultura, P. Mobil, Frank Zappa, Beatrice, King Crimson, Deep Purple, Jimi Hendrix, Elvis Presley, Doors, Beatles. Mi vagyunk a rock, mi vagyunk az élet! Ezt a sort azok is fújják, akik nem kifejezetten fejrázós zenére szórakoznak szombatonként, viszont elismerik, hogy a nemzetközi és a szívünknek oly kedves magyar zenetörténelem a Beatlestől a Tankcsapdáig tartogathat még meglepetéseket.

A Márai-életmű Az írástudó – publicisztika című darabja Márai Sándornak eddig csak a nyomtatott sajtóban megjelent írásait gyűjti össze. Pályája igazi kezdetétől, 1919-től a német csapatok 1944-es magyarországi megszállásáig írja tárcáit, tudósításait. A lehetetlenre vállalkozik, amikor naponta akár két-három írással is jelentkezik: a marai_irastudo.jpgkeltezéssel ellátott napi sajtóban megragadni a végtelent és maradandóvá tenni azt, ami elenyészik, s mindezt az írott szó felelősségének tudatában… „Nem az eseményt írtam meg, hanem azt, amit bennem mindenkor kiváltott” – nyilatkozta A Reggel című lapnak. Legtermékenyebb írói korszaka az 1930-as évekre esik. Ekkorra szinte megkerülhetetlenné válik: tárcaíróként a legjobbak között tartják számon. Éppen az a titka a két világháború közötti magyar publicisztika magas színvonalának, hogy a cikkeket neves írók jegyzik. Jelen kötet 1925–1927 közötti időszakának írásaira is igaz, hogy: „Általában jobb szeretem azt a fajta újságírást, amely hasonlít a költészethez, mint azt a költészetet, amely hasonlít az újságíráshoz…” „Akkor is ír, ha sétál az utcán, vagy fellép egy villamos peronjára. Vezércikket fűz a cipőjébe reggel, regénytémákkal beretválkozik. Úgy áll készen az írásra a nap minden percében, minden porcikájában oly ideges remegéssel, mint versenyparipa startnál futásra” – írta Márairól Bálint Jenő 1933 májusában A Reggel című lapban, a vele készített interjú bevezetéseként.

bszb

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük